Először is nagyon szépen köszönjük a gratulációkat!
Febr.15-én jöhettünk haza a kórházból,de csak most tudtam rávenni magam ,hogy leüljek ide.No de ne szaladjunk ennyire előre...
Febr.8.-án be kellett feküdnöm a kórházba.Előtte 2 napig lázas voltam és köhögtem,úgyhogy egyből antibiotikum kúrára fogtak és infúzióra kötöttek,hogy mire terveztük a császárt rendbe jöjjek.Már aznap lázam nem volt,estére a köhögésem is csillapodott és másnapra már teljesen felszakadozott a száraz köhögésem.(2 borzasztó nap volt látogatókat is csak 10 percre fogadhattam.És Bius nagyon hiányzott)Csüt este mondta a fő orvos,hogy akkor üzenjek apukának,hogy reggel randi a szülő szobán.Nagyon nyugis éjszakám volt abszolút nem izgultam...aludtam mint a tej.Pénteken 8 után tettek fel terhelésre,hogy a picit is felkészítsék,rá h vmi történni fog.Nem volt nagy az adag épp csak a derekamra sugárzott,kibírható volt.11óra előtt jött érem a beteg kísérő, elköszöntem Balázstól és átsétáltunk a műtőbe.Na ott elért a pánik és kezem lábam remegett amikor felfeküdtem.Hála ég nagyon aranyos volt mindenki és nyugtattak,hogy minden rendben lesz és mire felébredek kettőben leszek.Pillanatok alatt elaludtam 11:12perckor született meg Dominika.Már csak arra emlékszem,hogy az ágyamban vagyok és jön be a fő orvos gratulálni.Egy tüneményes ember és nagyon segítőkész.3órakor hozták be először a picit.Gyönyörűséges volt.Rá is tették egyből cicire és ügyeskedett.Az előtejjel szépen boldogultunk,de mire megjött a tejcim,úgy döntött,hogy ez neki nehéz és nem kért belőle.Szétáztatta a mellem és csak rágta,nagyon fáj még most is.A kórházban egy picit besárgult,de nm volt vészes,ezért hamar haza is jöhettünk.Febr 15-én mire Bius megjött az oviból már itthon voltunk és nagyon vártuk már a nagy találkozást.Cicám egyből fel akarta venni a hugit nem akarta megérteni,hogy egyedül még nem bírja el.Meg volt sértődve nagyon,de ezen már túl van és imádja a picit.Vele kel és fekszik.1000szer megnézi simizi.Én még egy kicsit gyenge vagyok,azt mondta az orvos ez kb 5-6 hétig eltart mire teljesen rendbe jövök...De nem bánom itthon vagyunk,4en vagyunk és ez így szuper jó!!!
