Nagyon jól telt a hétvégénk!Végre szombaton reggel hazahoztuk a papikámat a kórházból(szegényt aranyérrel műtötték).Nagyon örültem neki,mert már nagyon hiányzott.Annyira rossz volt mert minden nap kerestem.Igaz múlt hét szergán kérte anyáékat,hogy vigyenek be hozzá,de mikor megláttam a kórházi ágyon éktelen sírásba kezdtem.Szegény apucikám hanyatt homlok menekült ki velem a kórházból.Csak úgy tudott megnyugatni,hogy azt mondta,hogy a papa otthon van és nem a kórházban!Nagyon együttérző vagyok ám,mert okosan meg bírom állni,hogy nem ugrálok rá a papi hasára.Ja és mindig elmondom neki,hogy
A KÓJHÁZBAN VOLTÁL ÉS A DOKTOjBÁCSI ADOTT A GAJOGADRA SZUIT!(hát igen tudom hogyan kell megnevettetni)



Később átmentünk a Kis haveromhoz.Ő nagyon benne volt a melóban.Azt sem tudta,hogy szereljen,füvetnyírjon,bicajozzon,homokozzon vagyéppen vadmotorozzon.Nagy nehezen,de a választás az utóbbira esett.Először annyira féltem attól a motortól,hogy sírva menekültem anyához.Aztán a végére egészen megszerettem.Le sem akartam szállni csak úgy öleltem a kis derekát a Levinek.Nagyon sokat játszottunk és nagyokat estem.Mind a két térdem levertem.Mondtam is anyáéknak,hogy az egyiken a rosszaság a másikon meg a hiszti jött ki.







Vasárnapunk is nagyon jól telt.Sokat játszottunk a papiéknál.Csúszdáztam,homokoztam és aszfaltkrétáztunk apával.Ez utóbbi annyira tetszett,hogy ráfeküdtem és fetrengtem a krétaporban,majd fogtam a rózsaszint és elkezdtem kifesteni magam.A vége az lett,hogy idő előtt vitt anya fürcsizni a mamiéknál,mert nem akart olyan szutykosan végcipelni a városon.:)







Mostanában ilyen gondoskodó vagyok a babámmal!Ruha minek rá,már úgyis jóidők vannak.Csak nem fázik meg.Meg ha meg is fázik úgy is mindig gyógyítgatom.
Ringatom a babámat:





Hála az égnek nincs velem gond az evés terén.A tökfőzeléken kívül mindent megeszek!(Kopp-Kopp)